1. A fog alakja A fog három részre oszlik: korona, nyak és gyökér. A szájban kitett fogkorona fehér és fényes; az alveolárisba ágyazott foggyökér; a korona és a gyökér közötti részt az íny veszi körül, és nyaknak (fognyaknak) hívják.
A fog belső üregét fogüregnek nevezzük, és a fog gyökerében elhelyezkedő gyökércsatorna (a fog gyökércsatornája) az alveolárishoz kapcsolódik. A fogüregben található fogpép, amely gazdag erekben és idegekben. Amikor a fogpép meggyullad, súlyos fájdalmat okozhat.
2. A fog felépítése A fog főleg világossárga dentinből áll. A korona felületét fehér fényes zománcréteg, a gyökér és a nyak felületét ragasztóréteg borítja. Az íny, a parodontális szalag és az alveoláris csont együttesen alkotják a periodontális szövetet, amelynek védő, támasztó és rögzítő hatása van a fogakra.
3. A fog neve és a kitörés ideje. Két fogsor fordul elő egy' életében. Az ember születése után a tejfogak általában körülbelül 6 hónaposan kezdenek kitörni, és összesen 20 van körülbelül 3 éves korukban. A tejfogakat metszőfogakra, szemfogakra és őrlőfogakra osztják. A tejfogak 6 éves kor körül kezdenek kidőlni, és állandó fogakkal helyettesítik őket, amelyek 12-14 éves korban jelennek meg. Az állandó fogakat metszőfogakra, szemfogakra, premolárokra és molárisokra osztják. A harmadik őrlőfogak későn törnek ki. Vannak, akik felnőtt korukig nem törnek ki. Késői fogaknak hívják őket, vagy akár nem is törnek ki egy életen át. 28-32 felnőtt állandó foga van.
4. A fogak elrendezése szimmetrikus a fog típusával. Klinikailag a fogak helyzetének rögzítése érdekében a vizsgázó tájolása alapján a&jelentése: +" előjellel rögzítik a fogak elrendezését, amelyet fogtípusnak neveznek, a római számoktól I-ig a tejfogakat, az arab 1-től 8-ig pedig a maradandó fogakat jelölik.